Szép lábak receptre

A vénás fájdalmak minden második nônek megkeserítik az életét. Új mûtéti módszerekkel újra fitté tehetôk és megszépíthetôk a lábak. 

Mintegy ötliternyi vér kering az emberi testben, amit a szív olyan gyakran pumpál az erekbe – melyek hossza összesen 150 000 kilométert tenne ki –, hogy naponta kereken 7000 liter vér áramlik a lábaktól a szívig. A vérkeringés két érrendszert foglal magába: az artériásat és a vénásat. Az artériák az oxigéngazdag vért szállítják a tüdôbe. Az artériáknak minden egyes szívdobbanásra óriási nyomást kell kiállniuk, ezért vastag izomrétegük van. A vénáknak velük ellentétben szinte alig van izomzatuk. A szállítást úgynevezett vénabillentyûk segítik, melyen valójában kis zsebecskék, melyek a vért csak alulról fölfelé, tehát a szív irányába engedik áramolni. Ha ellenkezô irányba akarna folyni, a kis zsebek megtöltôdnek vérrel, egyre vastagabbak lesznek és zsilipként elzárják az utat lefelé.

Az artériák motorja a szív, a vénáknak több hajtószervük is van: a szív, a légzés és az izmok. Elsôsorban a vádliizmok, ezért is nevezik a lábizomzatot "perifériás szívnek". De mi történik, ha ez a "szív" lassabban kezd dobogni? Ha a lábak izomzata nem eléggé edzett, a vénák nem tudnak kellôképpen kiürülni,  a vér megreked a vénákban. A nyomás következtében aztán kitágulnak a szövetek, a vénák kiöblösödnek, és a vénabillentyûk már nem zárnak tökéletesen. Emiatt egy idô után az érfalak elvékonyodnak, a vénák meghosszabbodnak és elôbb vagy utóbb tekervények alakulnak ki rajtuk. Ezek azok, melyeket visszereknek neveznek.

Élete folyamán valamikor minden második nônek és minden negyedik férfinak problémái jelentkeznek a vénáival. Ennek fô oka örökletes. Azoknak a gyerekeknek, akiknek mindkét szülôjének visszere van, szinte százszázalékos bizonyossággal szintén visszere lesz. Ebben az apa játssza a vezetô szerepet. Ha visszeres a lába, 70 százalékos valószínûséggel a gyerekeinek is az lesz. Az anya esetében a kockázat mindössze 40 százalékos. Emellett meghatározó az életmód szerepe is. A túlsúly, a mozgáshiány és a dohányzás egyformán mérgek a vénáknak. A kifutókon magas sarkú cipôkben illegô-billegô modelleknek érdekes módon nincs visszerük. Nem csoda, hiszen a legtöbb modell alig húsz év körüli. Tíz év múlva nekik is könnyen elôfordulhatnak problémáik.

Sok nô fél attól, hogy a fogamzásgátló tabletták is visszeret okoznak. Mindegy, hogy milyen készítmények, a fogamzásgátló tabletták mindig kockázatot rejtenek magukban. A hormonok ugyanis csökkentik a vér áramlási sebességét, a szövetekben több víz gyûlik fel, a lábak vastagabbak lesznek és elnehezülnek.

A visszérnek több formája is létezik. Tulajdonképpen ártalmatlanok – mert csak az apró bôrereket érintik – az úgynevezett seprûerek, melyek pirosaskék, finom képzôdmények a bôr alatt, mintha vékony ecsettel festették volna a lábra. Aztán léteznek a vastag, tekervényes erek, az igazi visszerek. Mindenki tisztában van vele, hogy a visszerek és a seprûerek nem különösebben szépek. A visszerek önmagukban még veszélyesek sem lennének, mivel a felszíni vérrendszerben keletkeznek. Akkor azonban már komoly problémákat okoznak, ha a vér a lassuló sebessége miatt megreked bennük és véralvadékok képzôdnek a mélyvénás rendszerben. Ezek a véralvadékok hosszúak is lehetnek, s akadályt képeznek, melyet trombózisnak neveznek. Néha a véralvadékok az ereken keresztül más, a szervezet távoli helyein is komoly problémákat okozhatnak. A legfatálisabb eset a tüdôembólia. Évente mintegy négy-ötezren halnak meg benne hazánkban is. A trombózis elôjele lehet többek között a szokatlan duzzanatat egyik lábon. A legfontosabb figyelmeztetô jelei azonban az egész lábban jelentkezô erôs fájdalom és duzzanat, a vádli fokozott nyomásérzékenysége, és gyakori kísérôtünet a láz is. Régebben piócákat is alkalmaztak a kezelésére. Ma a gyógyszerek két csoportját, a trombolikákat és az úgynevezett antikoagulanciákat. Az elôbbi enzimekbôl áll, melyek feloldják a véralvadékokat, az utóbbi olyan hatóanyagokat tartalmaz, mint a heparin, mely csökkenti a vér alvadási képességét. Így akadályozza meg, hogy új véralvadékok képzôdjenek, ám a már meglévôket nem képes feloldani. A jövôben a hirudin hatóanyag bír majd valószínûleg még nagyobb jelentôséggel. A piócák is ezt az anyagot termelik, melyet idôközben már géntechnikailag is elôállítottak.

Trombózis következménye lehet a félelmetes nyitott láb is. A vénák krónikus rekedésénél a megemelkedett nyomás miatt vér lép ki a vénákból a környezô szövetekbe. A fennálló nyomás miatt aztán nem képes visszatérni a véráramba és ingerli az átitatott szöveteket. A láb bôrének és a bôr alsó rétege szöveteinek az oxigénellátása romlik, ezért ulcus, fekély alakul ki, mely az érintetteknek gyakran éveken át tartó, erôs fájdalmakkal járó szenvedést jelent.

Amint olyan változások lépnek fel a lábon, melyeket korábban nem észleltek, azonnal orvoshoz kell fordulni. Ilyenek például az esti bokaduzzadások, a parányi seprûerek, a nyomásérzékenység vagy az enyhébb fájdalmak. Ezek a vénás megbetegedés elsô jelei lehetnek, de nem minden esetben feltétlenül azok. Ezt csak orvos által végzett vénavizsgálat döntheti el, mely abszolút fájdalommentes. Ilyen például az ultrahangos doppler szonográfia, melynek során az orvos hanghullámokkal méri, hol ütközik akadályba a vér áramlása. Másik módszer az úgynevezett fényreflex reográfia, melynél a vádliizomzat vénás nyomását mérik. Ha ez túl gyenge, a vér nem szállítja megfelelôen a vért a szívhez. A pletizmográfiával a mélyvénás rendszer változásai deríthetôk fel igen pontosan, míg meglehetôsen új módszer a vérteszt, amivel a trombózis ismerhetô fel igen gyorsan.

Kompressziós harisnyák használatának elônye a visszérkezelésben
A visszér kezelésében korai stádiumban a kompressziós harisnyák segítenek. Ezek pont akkora nyomást fejtenek ki a felszíni érrendszerre, hogy a vér kénytelen a mélyvénás rendszerbôl elfolyni. Többféle nyomásosztályú létezik belôlük a vénagyengeség mértékétôl függôen, s orvos írja fel ôket. Fontos, hogy ezeket nem szabad összetéveszteni az áruházakban is kapható alakformáló harisnyákkal.

Sok nô dönt úgy, hogy elsorvasztja a visszereit. Ilyenkor az orvos olyan szert fecskendez a vénákba, mely helyi gyulladást vált ki, és összetapasztja a vénát. Az egészet erôs nyomókötés támogatja. Az elsorvasztást többnyire minivisszerek esetében javasolják az orvosok.

Vannak olyan esetek, amikor viszont ajánlatosabb a vénát kioperáltatni. A mûtéti módszerek ma már olyan kíméletesek és kozmetikailag annyira tökéletesek, hogy nem érdemes sokáig vonakodni a beavatkozástól. A visszereket ma már az úgynevezett strippingeljárással távolítják el. Ehhez a lágyékívnél és a lábszárnál két kis vágást ejtenek, majd azokon keresztül bevezetnek egy speciális katétert a visszérbe, és a sérült vénát kihúzzák egy miniszondával. Azután, még a mûtôasztalon felhúznak egy kompressziós harisnyát, vagy befáslizzák a lábat. A kompressziós harisnyát a továbbiakban az orvos utasítása alapján kell viselni.

A vénagyengeség enyhébb formáját, az egy milliméter alatti seprûerességet egy lézerhez hasonló készülékkel párologtatják el szinte nyom nélkül. Nagyobb seprûerekhez egy új mikrosebészeti módszert fejlesztettek ki. Mûtéti nagyító alatt egy hajszálvékony ezüst tûvel célirányosan szétroncsolják az elváltozott ereket, majd a maradványokat a szervezet saját falósejtjei szállítják el a helyszínrôl és semmisítik meg. A módszer elônye, hogy mindössze helyi érzéstelenítést igényel, a páciens mûtét közben nem érez fájdalmat, nem szükséges utána erôs nyomókötés alkalmazása, és az eredmény öt nap múlva megmutatkozik.

A vénás betegségeket és fájdalmakat is jobb azonban megelôzni. A túlsúlyosak feltétlen foggyanak le, mert minden egyes fölös kiló túlterhelést jelent a vénáknak. nagyon fontos a sok mozgás is. A vénás betegségekben szenvedô pácienseknek ideális sport az úszás, a kerékpározás, a tánc és a séta. A mozgólépcsôt és a liftet pedig felejtsék el. Az irodában is mozogjanak, idôrôl idôre álljanak fel, és járjanak egyet a folyosón. És soha többé ne bújjanak magas sarkú cipôbe? Ezt azért ilyen szigorúan nem szabad kijelenteni. Tény, hogy minden magasabb sarok redukálja a vénák pumpálóteljesítményét. Oda azonban, ahol az ember többnyire ül, tehát az irodába, vagy este a színházba nyugodtan hordhatnak magas sarkú cipôt. Viszont otthonra vagy sétára vegyenek fel lapos sarkút. Amilyen gyakran tehetik, polcolják fel a lábukat. A legjobb lenne éjszakára is 15-20 centivel megemelni az ágy láb felôli végét.

A Nôi érték 2005. januári számában megjelent cikk alapján